2009. december 30., szerda

Éves pénzügyi terv - 2010.

A sok bejglievés és bulizás mellett év vége táján sokakban felmerül, hogy mi is történt az elmúlt évben és mit szeretnénk a jövő évben. Sokat segíthet egy terv, amivel jobb eredményeket érhetünk el - elsősorban pénzügyi téren. Lássuk, hogyan kell ezt csinálni...

2009. november 2., hétfő

Ha sok pénzem van, gazdag vagyok?

A gazdagság egy alternatív definíciója. Ha sok pénzed van, az még nem feltétlenül jelenti, hogy gazdag vagy. De akkor mi jelenti azt? Tovább >>

2009. október 23., péntek

Spórolj a hibás termékeken

A pénzkezelés szempontjából nagyon fontos, hogy minél kevesebb pénz veszítsünk akkor, ha egy termék, amit vásároltunk, tönkremegy. Ha ismerjük a ránk vonatkozó jogokat, akkor kevésbé tud a kereskedő olyan feltételt ránkkényszeríteni, ami előnytelen a számunkra, így még pénzt is tudunk spórolni.

2009. október 12., hétfő

2 milliárd 160 millió - Te mit kezdenél vele?

Mihez kezdenél, ha Te lennél a lottónyertes? Miért szegényedik el egy átlagember, ha megnyeri a lottó főnyereményét? Talán a pénzkezelés? Tovább >>

2009. október 6., kedd

Hitel, ami gazdaggá tesz?

Múltkor láttuk, hogy egy plazmatévé hosszú távon akár több, mint tízmillióba is kerülhet, ha hitelt veszel fel miatta. De van-e olyan hitel, amitől gazdagabbá válsz? Igen, van. Egy példát írtam rá.
Hitel, ami gazdaggá tesz. >>

2009. szeptember 30., szerda

"Most kell" - de milyan áron?

A most kell mentalitás ára... Mennyibe kerül, ha nem megtakarítunk, hanem hitelt veszünk fel, és abból vásárolunk valamilyen árucikket?

2009. szeptember 14., hétfő

Hogyan spóroljunk a könyveken?

Hogyan spórolhatunk a könyveken? Tömören összefoglalt gyakorlati tanácsok a könyveket szerető emberek részére. Tovább...

2009. szeptember 3., csütörtök

Pénzügyi egyensúly

A pénzügyi egyensúlyról és a komfortzónáról itt olvashatsz...

2009. augusztus 27., csütörtök

Pénzkezelési tanfolyam

Jártam egy pénzkezeléssel kapcsolatos tanfolyamon. Készítettem róla egy beszámolót, amit ezennel közzéteszek. Bővebben: http://penzkezeles.hu/blog/

2009. augusztus 5., szerda

Miért is akarod?

Egy fontos kérdés az alapozáshoz, a célok felállításához. Mik a mozgatórugóid, mi a motivációd?
http://penzkezeles.hu/blog/miert-is-akarod/

(Ezen az oldalon a bejegyzések összefoglalójának közzététele - szabadság miatt - várhatóan akadozni fog. A http://penzkezeles.hu/blog oldalt viszont tervezem frissíteni).

2009. augusztus 1., szombat

Gyakorlati pénzkezelés

Egy röpke bejegyzés erejéig átevezünk a gyakorlati oldalára a pénzkezelésnek. Oka az, amiről a blogolás amúgy is szól: Ha olyasmit fedezek fel, ami friss, és hasznos, akkor azt melegében megoszthatom Veletek. Találtam egy olyan információforrást, hogy nem bírtam ki, hogy ne szóljak róla Nektek. Tovább>>

2009. július 29., szerda

Egy hatásos technika a céljaink eléréséhez

Mielőtt tovább folytatnánk utunkat a pénzkezelés és a gyakorlati dolgok felé, közbeszúrok egy nagyon hatásos technikát, mely segíthet elérni azt a célt, amit a pénzkezeléssel kapcsolatban múlt bejegyzés óta remélhetőleg kitűztetek magatoknak. Azt is remélem, hogy már azóta – ha van gondotok ezzel -, legalább valamelyest megfogalmazódott Bennetek, hogy mi áll a helyes pénzkezelés és Közöttetek.

A technika nagyon hatásos. Amikor felismertem, és egyetlen alkalommal alkalmaztam, az elkövetkezendő napokban határozott elmozdulást véltem felfedezni a céljaim felé vezető úton. A technika maga pofonegyszerű és azt gondolom, mindenki meg tudja csinálni. Eszköz sem kell hozzá szinte semmi.
http://penzkezeles.hu/blog/egy-hatasos-technika-a-celjaink-eleresehez/

2009. július 27., hétfő

Hogyan tűzzünk ki célokat?

Egy rövid, konkrétumokat tartalmazó listát kapsz a kezedbe azokról a legfontosabb összetevőkről, amelyek hozzásegítenek, hogy olyan célokat tűzz ki, amit utána el is tudsz érni. Találsz a bejegyzésben néhány konkrét pénzkezeléssel összefüggő célt is.

Megnézheted a teljes szövegét a következő címen:
http://penzkezeles.hu/blog/hogyan-tuzzunk-ki-celokat/

2009. július 25., szombat

Költözünk!

Sziasztok!

Örömmel jelenthetem be, hogy informatikai csapatunk (én) fáradságos munkájának eredményeként elkészült az új blog-honlap. (Legalábbis azon a szinten, amikor már el lehet önállóan is indítani. Persze sok dolgot tervezek még).

Mostantól ott lesznek olvashatók a bejegyzések, ide csak egy rövid összefoglalót küldök a linkkel. A Google csoportos értesítés továbbra is élni fog (az itt és az új honlapon lévő feliratkozás gyakorlatilag ugyanaz).

Pénzkezelés blog új helye (http://penzkezeles.hu/blog)

Dani

2009. július 23., csütörtök

Miért működik a célkitűzés? (Célok II.)

Erre a kérdésre többféle magyarázatot is lehet adni. Az a kettő, amiről itt írni fogok látszólag szöges ellentétben állnak egymással, bár szerintem a lényegük ugyanaz. Lássuk, mi is ez a kettő.

Az első a Vonzás törvényével kapcsolatos. A Vonzás törvénye azt mondja ki, hogy amire gondolunk, amire fókuszálunk, azt bevonzzuk életünkbe, legyen az jó, vagy rossz egyébként. Így a Vonzás törvénye azt tanácsolja, hogy foglalkozzunk azokkal a dolgokkal, amiket szeretnénk (ezeket hívom céloknak), ahelyett, amit nem szeretnénk. A többiről a Vonzás törvénye gondoskodik.

A második (ami nekem személy szerint jobban tetszik), az pedig pszichológiai alapú magyarázat. Bár a pszichológia egy szerteágazó tudomány, többféle iskolája van, de Freud óta általánosan elfogadottá vált, hogy a pszichét két részre bonthatjuk: tudatos és tudat alatti részre.

A tudatos elme az irányító központ, ő elemez, analizál, dönt, és fókuszál (ő a főnök). A tudatalatti elme (őt nevezhetjük szolgának) pedig elraktározza az információkat, és alapműködéseket biztosít: az általa megtanult információk automatizmusokat, mentális programokat határoznak meg az életünkben (mint pl. a tékozló vagy kuporgató magatartása). A két rész megértésére jó példa az autóvezetés. Mikor vezetni tanulunk, a tudatos elmével irányítjuk mozdulatainkat, azok nehézkesek, darabosak. Miután megtanultuk a mozgássorozatokat (a tudatalattiban programokká álltak össze), már nem az a kérdés, hol a kuplung és hol a gáz, hanem hogy mi van a rádióban, és hogy a műsorvezető milyen ostobaságokat mondott már megint. A tudatalatti elme átvette a vezetés koordinálásának feladatát, felszabadítva a tudatos elmét a terhek alól.

A tudatalatti elme azonban nem csak mozgássorokat képes elsajátítani, hanem azt is, hogy mi az, ami hasznos információ és mi az, ami haszontalan. A hasznosság osztályzása pedig aszerint történik, mennyire felel meg valami az eddigi hiedelmeknek. Ezáltal a tudatunkba jutó információkat is képes szűrni. Terveztük már valaha autó vásárlását? Feltűnt, hogy mikor a tervezgetés fázisában hogy megnőtt azon gépkocsik száma, amilyet mi is venni akartunk? Pedig nem, csak a tudatalattink irányította rá a figyelmünket.

Mi történik, ha célt tűzünk ki? Ha sokat foglalkozunk vele a célunkkal, mert fontosnak tartjuk, akkor ez egyrészt energiát ad, hogy átlendüljünk egy-egy nehézségen, valamint - ahogy az autóvezetés gyakorlása közben is - a tudatos elméből elkezd átszivárogni az információ a tudatalatti elménkbe, aki jó szolga módjára úgy irányítja a figyelmünket, hogy észrevegyük a minket körülvevő információáradatban azt a lehetőséget, ami nekünk a célunk megvalósításához kell.

Akár így, akár úgy, a lényeg, hogy a céloknak hajtóereje van, ami segít a lehetőségek megteremtésében/észrevételében, és energiát ad, hogy el is érjük a vágyott jót.

Neked melyik magyarázat a szimpatikusabb?

Dani

(folyt. köv.)

2009. július 18., szombat

Mi köze a céloknak a hitrendszer megváltoztatásához?

Egyik kedves olvasóm - akit van szerencsém személyesen is ismerni - feltette nekem a kérdést:

Mi köze van a céloknak a hitrendszer megváltoztatásához?

Írtam már a kuporgatóról és a tékozlóról. Ahogy az ő, úgy mindannyiunk viselkedését nagymértékben meghatározzák bizonyos tudat alatti alapprogramok, automatizmusok, szokások.

Ezek a szokások korábbi életünk folyamán rögződtek a tudatalattinkba. Némelyeket gyermekkorunkban, másokat a későbbi életünkben szedtük össze. A "szedtük össze" kifejezést itt szándékosan használom; ha eddig nem foglalkoztunk a Tudatosságunkkal, azzal, hogy tudatosan vegyünk fel, vagy utasítsunk el szokásokat, akkor egészen véletlenszerű, hogy mik azok a programok, amik bekerültek az alapprogramjaink közé, és mik azok, amelyeket elengedtünk magunk mellett.

Az alapprogramokat leginkább rövid, felszólító módú, egyes szám második személyű mondatokkal lehet leírni, ahogy a szüleink (vagy mi magunk) mondták nekünk.

Itt van mindjárt néhány:
"Mi mindig is szegények voltunk, nem is leszünk már mások."
"Nekem soha nincs pénzem."
"Tanulj jól, szerezz jó jegyeket, legyen jó állásod, megfelelő juttatásokkal."
"Mindig van elegendő pénzem arra, amit csak szeretnék."

Nyilván ez utóbbi alapprogram sokkal jobb, mint az első, pusztán anyagi szempontból is. :-)

Ezek az alapprogramok azonban meghatározzák, hogy hogyan viszonyulunk a pénzhez, hogyan bánunk a pénzzel, milyen a pénzgazdálkodásunk... vagy általános esetben ilyen parancsok határozzák meg mit teszünk meg és mit nem. Óriási hatásuk van ránk nézve. Képesek vagyunk szinte bármit megtenni azért, hogy az alapparancsaink által meghatározott tartományt (szegénység, jómód, ...), azaz az ún. komfortzónánkat, - az ismert világunkat - el ne kelljen hagynunk.

Ha például olyan alapprogrammal rendelkezünk, hogy "Mindig van elegendő pénzem arra, amit csak szeretnék.", és éppen a dolgok jelen állása nem felel meg neki, észrevesszük azon lehetőségeket, megtesszük a szükséges tennivalókat, amelyek visszaterelnek abba az állapotba, hogy ez a tétel igaz legyen számunkra. Plusz munkát vállalunk, jobb állás után nézünk, vagy nem adunk ki fölösleges dolgokra.

Míg ha a "Mi mindig is szegények voltunk, sosem leszünk már mások." az alap meggyőződésünk, akkor viszont ez arra motivál bennünket, hogy ha véletlenül prémiumot kapunk, pénzhez jutunk, akkor azt a lehető leghamarabb el is költsük, mert meg akarunk felelni az alapprogramunknak.

Szóval ha úgy érezzük, baj van azzal, hogy gazdálkodunk a pénzünkkel, érdemes körbenéznünk az alapprogramjaink között, a hitrendszerünkben. És ha találtunk valamit, ami nem tetszik, változtassuk meg... Tűzzük ki célul, hogy megváltoztatjuk.

Dani

(folyt. köv.)

2009. július 13., hétfő

Hogyan változtassuk meg hitrendszerünket? (Célok I.)

Tehát úgy érezzük, valami nem stimmel a hitrendszerünkkel. A probléma felismerése nagyon fontos a "gyógyuláshoz", úgyhogy ezzel már meg is tettük a célhoz vezető út első felét... Hmmm... Célhoz vezető út? Na de milyen célhoz is akarunk eljutni?

"Cél nélküli hajósnak semmilyen szél nem kedvez."

Nagyon fontosnak tartom azt, hogy az ember tudja, mit szeretne elérni, hogy tisztában legyen, mik a céljai. Hogy tudatosan éljen, tudatosan létezzen a világban. Az általánosságtól elszakadva, koncentrálva a pénzkezelés témájára, nagyon fontos az, hogy tudd, mit is szeretnél a pénzügyeiddel kezdeni: szeretnél valamit megvásárolni? Szeretnél biztonsági tartalékot építeni? Szeretnél rendszeresen költeni valamire? Vajon mi az, amit szeretnél?

Hogy mennyire is fontosak a célok az ember életében, egy történettel szeretném illusztrálni:

Történt egyszer, hogy hosszabb kihagyás után újra elkezdtem futni. Gyakorlatilag az első nap, amikor újrakezdtem nagyjából egy év kihagyás után, kitűztem magam elé egy (számomra) nem kis célt: 160 km (pontosabban 100 mérföld) lefutása 30 nap alatt. Aki fut, nyilván tudja, hogy újrakezdőnek ez abszolút értelemben sem kis lépés, aki meg nem fut, az meg tapasztalataim szerint úgysem tudja elképzelni. :-) Mert míg 5.5 km naponta nem hangzik túl soknak, tudni kell, hogy nemcsak a távolságok, de a fáradtság is összeadódik, halmozódik.

Kitűztem a célt, és mert fontosnak éreztem a magam számára a teljesítését, elkezdtem dolgozni rajta. Mikor még (ez előtt) futottam, gyakran volt olyan, hogy a heti kettő-három edzés is nehezen jött össze, mert kitaláltam ezt, kitaláltam azt, hogy mégse menjek el edzeni. Most meg? A leglazább héten is megvolt a három, de volt olyan hét egymást követő nap, amiből haton futottam (utolsó hét). Egy pillanatig nem gondolkoztam, hogy ha aznapra edzést terveztem, elmenjek-e, szinte automatikusan vettem a sportszerelést. Ha így visszaemlékszem, nagyjából háromszor akkora lendülettel vetettem bele magam a futásba, mint egyébként...

Hogy miért történt ez így?
  • Volt egy célom, ami fontos volt
  • Igazán vágytam a teljesítésére
  • Igazán rosszul éreztem volna magam, ha nem teljesítem
  • Elköteleztem magam, hogy megcsinálom
  • Hittem benne, hogy ha szorgalmasan edzek, meglesz a kitűzött távolság.
  • Úgy gondoltam, hogy ha félvállról veszem, nem érem el, amit kitűztem.
Eredmény:
  • Háromszoros lendület
  • Elért cél jó érzése, a sikerélmény
Nektek van valamilyen tapasztalatotok célok elérésével és a célokhoz vezető úttal kapcsolatban?

Dani

(folyt. köv.)

2009. július 10., péntek

Hiszem, ha látom, vagy látom, ha hiszem?

Mielőtt belevágnánk a pénzkezelési képességeink megalapozásába, egy kis kitérőt fogok tenni, amit hasznosnak tartok egyrészt a pénzkezelési és más valós világbeli összefüggések megértésében, valamint így a Zsuzsi által felvetett témára is tudok néhány gondolattal szolgálni.

Nemrégiben találkoztam egy érdekes esettel. Adott egy ember, nevezzük Józsefnek, ami természetesen nem az eredeti neve. József olyan információk birtokába jutott, melyek alapján az a meggyőződés alakult ki benne, hogy Magyarország ellen összeesküvés készül. (Hogy ennek a meggyőződésnek van-e és ha igen, mennyi alapja, azt kinek-kinek a saját megítélésére bízom, én a kérdésben nem foglalok állást). Hajtva a hazaszeretettől és a jót tenni akarástól, József egyre-másra igyekezett elmondani információit, következtetéseit TV-ben, rádióban, interneten, ahol csak tudta.

Történt egyszer azonban, hogy József internetes oldala elérhetetlenné vált. Arra sajnos már nem emlékszem, hogy pontosan mi volt a hibajelenség vagy hibaüzenet (amit az oldal helyett a szörfözők kaptak), de a történet tanulsága szempontjából nem is olyan fontos.

Mit feltételez egy átlagember ilyen esetben? Azt, hogy technikai gond adódott, esetleg a szerződés apróbetűs részét nem olvasta el, és pl. túl nagy forgalom miatt letiltották a webhelyet (olyan egyébként tényleg van, hogy egy tárhelyszolgáltató - főleg ha alacsony havidíjas - szerződésileg korlátozza a havi átvihető forgalmat, amit sok látogatóval és nagy megosztott videófájlokkal könnyen túl lehet lépni).

Mit feltételez ellenben József? Konkrétan el is mondta egyik interjújában, hogy meg van győződve arról, hogy Azok blokkolták az oldalát.

Mi is történt?

A feltételezéséből (hiszen mi más is a hitrendszerünk) kiindulva a tényeket úgy értelmezte, hogy az megfeleljen a hitrendszerének, a hitrendszerének ellentmondó lehetőségeket pedig meg sem látta, így figyelembe sem vehette!

Egy mondatban összesűrítve a lényeget tehát elmondhatjuk: Nem azt hisszük, amit látunk; hanem azt látjuk, amit hiszünk.

Vajon a mi pénzkezelési hitrendszerünk esetében mik azok az alternatívák, amiket nem látunk meg? Egyáltalán: milyen hitrendszer szerint kezeljük a pénzünket?

Van olyan ismerősöd, akinek hitrendszerében - hiszen kívülről könnyű - Te látod a korlátokat, de ő nem? Szólj neki, hátha ez a bejegyzés legalább elgondolkoztatja... és hátha együtt tudunk rajta is segíteni.

És hogyan változtathatjuk meg a hitrendszerünket? Erre a kérdésre keressük a választ az elkövetkezendő alapozó részben.

Dani

P.S. Ha nem akarsz lemaradni róla, iratkozz fel a csoportba:
http://groups.google.com/group/penzkezelesi-tanacsok-blog/boxsubscribe?email=gipszjakab@freemail.hu
(Cseréld ki az e-mail címet a sajátodra!)

2009. július 7., kedd

Szolgálati közlemény

Írtam, hogy egy kedves olvasóm azt javasolta, hogy oldjam meg, hogy az olvasók kapjanak értesítést az új bejegyzésekről. Sikerült megoldani a kérdést, bár a megoldás technikailag egy kicsit faramuci, de végül is az a lényeg, hogy működik. Valószínűleg a végleges megoldás az lesz, hogy saját tárhelyre költözünk, ahol saját ellenőrzésünk alatt tarthatjuk az összes lehetőséget. De erre még egy picit várni kell...

A lényeg azonban az, hogy mostantól kezdve senki nem fog lemaradni az új bejegyzésekről. Ehhez mindössze annyit kell tenned, hogy bemásolod a következő sort a böngésző címsorába (lecserélve természetesen a gipszjakab@freemail.hu szöveget a saját e-mail címedre), és nyomsz egy ENTER-t. Ez után kapsz egy megerősítő e-mailt, és - ha a benne írtaknak megfelelően jársz el - máris tagja lehetsz a Pénzkezelési tanácsok blogjához tartozó Google csoportnak, amin keresztül értesítést kaphatsz az új bejegyzésekről, hogy soha ne maradj le semmiről.

A cím pedig:
http://groups.google.com/group/penzkezelesi-tanacsok-blog/boxsubscribe?email=gipszjakab@freemail.hu
(Cseréld ki az e-mail címet a sajátodra!)

Minden jót,
Dani

Szélsőségek - a kuporgató és a tékozló

Szélsőségek - a kuporgató és a tékozló

Ha a pénzkezelést tekintjük, a gyakorlatban két szélsőseges esettel találkozhatunk, ezek: a kuporgató és a tékozló.

Kuporgatónak hívom azt az embert, aki megfelelő bevétellel rendelkezik, ám szélsőségesen visszafogott életet él, pénzét tárolja, tartalékolja, különböző okok miatt (ez elég egyéni lehet). Jellemző rá, hogy messze a lehetőségei alatt él, szinte már sanyargatja magát azzal, hogy nem enged meg magának szinte semmit. Azt gondolom, az ilyen ember fő motiváló érzelme a félelem, legvalószínűbb esetben attól, hogy mi lesz, ha elapad a pénzáram. Ahhoz ragaszkodik szinte már görcsösen, az nyújt valamelyes érzelmi kielégülést, ha felhalmozhat. Olvashatunk híradásokat olyan idős emberekről, akik folyton szakadt ruhában jártak, amíg éltek, de milliók maradtak utánuk.

A másik szélsőség az, amit tékozlónak hívok. Nagyjából az jellemzi, amit Nagy Feró annak idején a Beatricével megénekelt: "Ami befolyik, az rögtön kifolyik". Az ilyen emberre az jellemző, hogy szinte égeti a zsebét a pénz, ha van neki, szeretné azonnal elkölteni, amíg teheti. Meghatározó tulajdonsága, hogy panaszkodik arról, hogy szegény, hogy neki sosincs pénze, ugyanakkor alkalmanként olyan dolgokat enged meg magának, amik megvásárlása józan ésszel kifogásolható cselekedet. Megfigyeltem, hogy az ilyen embereknél a pénzügyi tudatosság alacsony szinten van, így szinte a meglepetés erejével hat télen az egyébként előre meghatározható időben érkező (és viszonylag kiszámítható összegű) fűtésszámla. Alaphite az "Én szegény ember vagyok, nincs pénzem." És lőn.

Közös tulajdonság, hogy - véleményem szerint - mindkét szélsőségnek lelki okai vannak, melynek feltárása sokat segíthet a megoldás megtalálásában és megvalósításában.

Magadra ismertél valamelyikben?
Ismersz olyat, aki egyiknek vagy másiknak a tagja? Szólj neki a blogról, és olvassátok tovább együtt! Valószínűleg sok hasznos információt fogtok még itt találni.

Dani

P.S. Szolgálati közlemény: Úgy tervezem, hogy heti két bejegyzést írok a blogba. Kaptam egyik olvasómtól egy olyan tippet, hogy készítsek hírlevelet, amire ha feliratkozik, e-mailben kap értesítést az új bejegyzésekről. Köszönöm neki az építő ötletet, megvizsgálom a lehetőségét.

2009. július 4., szombat

Bevezetés

Üdvözöllek!

Sokat hallani erről a válságról mostanság. Van, akit komolyabban érint, van, akit kevésbé, és van néhány szerencsés, akit csak minimális mértékben. Azt, hogy létezne olyan, aki egyáltalán nem érintett a "nyugati" világban, azt nehezen tudom elképzelni. Ki úgy érintett, hogy lakás- vagy autóhitele van, és a törlesztőrészletek megnövekedtek, vagy úgy, hogy a befektetésein vesztett pénzt, és sajnos sokan (és egyre többen) vannak olyanok is, akik az állásukat is elveszítették. De ha nem nézzük a kritikus oldalát, akkor is, Magyarországon az ÁFA- és jövedékiadó-emelés (és így a benzin árának emelése) valószínűleg tényleg mindenkire hatással van.

Ebben a helyzetben az emberek egy jelentős része kétségbe esik, haragos lesz vagy elkeseredett. Ez természetesen teljesen érthető emberi reakció olyan helyzetben, amikor az ember úgy gondolja, nem tehet az egészről, és úgy gondolja, nincs mit tenni. De vajon tényleg így van? Tényleg nem lehet semmit sem tenni? Vagy mégis lehet valamit kezdeni a meglévő helyzetben, és elérni azt, hogy jobb legyen, vagy azt, hogy akár teljesen megoldjuk, és ne is legyen igazi hatással ránk a válság?

Pénzügyi tanácsadóként dolgozva már a válság előtt (mikor minden szép volt és jó, és rekord hozamokat hoztak a különféle eszközök (pl. befektetési alapok)) megfigyeltem nagyon sok emberen, hogy arról panaszkodik, hogy "jaj, de hát nincs pénzem". Jó sok embernél megtaláltam az okokat is. Jó sok embernél a megoldásra is rájöttem. Az persze más kérdés, hogy ő mihez tudott kezdeni ezzel az információval.

Rájöttem arra, hogy ezen a területen hiány van hazánkban. Alig lehet magyarul hozzáférhető anyagot találni. Ha találunk is, az lehet, hogy nem is az átlagembernek szól. Ha körbenézünk az interneten, láthatunk több olyan honlapot, ahol pénzügyi tanácsadók hirdetik magukat, akik kiváló megoldást tudnak arra nyújtani, hogy mit kezdjünk azzal a pénzzel, amit nem költünk el. Ha még tovább nézelődünk, úgy találhatjuk, hogy gombamódra elszaporodtak azok a honlapok, melyek tőzsdézéssel, ingatlanbefektetéssel kapcsolatos tanfolyamokat kívánnak eladni - abban az esetben, ha magunk akarjuk kezelni félretett és/vagy fölösleges pénzünket.
Csakhogy én minden hasonló elgondolásból hiányoltam a dolgok alapját, amit úgy nevezek: pénzkezelés. Azt a képességet, hogy megteremtsük az alapot mindezek igénybevételéhez.

Ezt a blogot azért hoztam létre, hogy választ keressek és kínáljak az embereket manapság leginkább foglalkoztató kérdésekre:
  • Hogyan bánjak úgy a pénzemmel, hogy minden fontos dologra jusson?
  • Hogyan lehet a kiadásokat úgy lefaragni, hogy annak minél kisebb hatása legyen az életszínvonalunkra?
  • Hogyan lehet felkészülni az előttünk álló nehézségekre?
  • Hogyan alakítsunk ki magunknak olyan szokásokat vagy rendszereket, melynek segítségével észrevétlenül elérjük anyagi céljainkat?
Mindezt úgy, hogy érintem a kérdéskör több szintjét is, többek között:
  • konkrét, hasznos, gyakorlatban is azonnal alkalmazható jótanácsok
  • a pénzkezeléssel kapcsolatos személyiségi kérdések vizsgálata
  • továbbá szeretném érinteni a pénzáramlással, pénzáramoltatással kapcsolatos ezoterikusabb megközelítéseket is. (Vonzás törvénye stb)

Fontos azonban hozzátenni, hogy itt személyes világképemről, saját tapasztalataimról lesz szó, mások és a saját életemből leszűrt tanulságokat fogom megírni, azaz a véléeményemet. Ne vedd tanácsadásnak!

Jó olvasást kívánok az előttünk álló bejegyzésekhez! És ha van olyan barátod, akinek úgy gondolod, szüksége van ezekre az információkra (nincs pénze, mindig panaszkodik stb), szólj neki, hogy van ilyen blog, olvassa ő is.

Minden jót,
Dani